Szívfejlődési rendellenességek. Hogyha a szív és üregei, vagy billentyűi nem megfelelően fejlődnek ki, a szív egészséges részeinek nagyobb munkát kell kifejtenie a kieső funkciók kompenzálása végett. A genetikai rendellenességek bizonyos szívbetegségek kockázatát növelik, ezáltal a szívelégtelenség is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki. Szívritmuszavarok. A szívritmuszavar eredményeként szíve túl gyorsan verhet. Ez szívére többletmunkát ró, ami miatt idővel a szív elgyengülhet, szívelégtelenséget eredményezve. A lassú szívritmus megakadályozhatja a szervezet megfelelő vérellátását, és ez szintén szívelégtelenséghez vezethet. Egyéb betegségek. Számos más betegség, így például a cukorbetegség, a súlyos vérszegénység, a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreoidismus), alulműködése (hypothyreoidismus), az emfizéma, a hemokromatózis és az amyloidosis szintén szívelégtelenséghez vezethet. Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén? Rizikófaktorok Már egyetlen rizikófaktor jelenléte elég lehet a szívelégtelenség kialakulásához, de a tényezők kombinációja drámaian növeli a kockázatot.
Egyes fertőzések és bizonyos betegségek, például a koszorúsér-betegségek a szívizom megvastagodásához, elmerevedéséhez vagy mindkettőhöz vezethetnek. A rendellenes szívizom ezt követően kevésbé tud ellazulni, megakadályozva, hogy a kamra újból megteljen vérrel. Amikor a kamra nem tud kellően megtelni, a pumpa erejétől függetlenül kevesebb vér pumpálódik ki a szívből. Egy gyenge pumpa és egy merev elernyedésre képtelen szívizom dupla nehézséget jelent a szervezet számára. Szisztolés szívelégtelenség alakul ki, amikor a bal kamra nem tud megfelelő erővel összehúzódni, azaz a pumpa funkció károsodik. Diasztolés szívelégtelenség alakul ki, ha a bal kamra nem tud ellazulni, vagy megtelni rendesen, tehát ez egy telődési probléma. Bár a szisztolés szívelégtelenséget gyakoribbnak tartják, előfordulhat, hogy a telődési problémát ritkább esetben ismerik fel. A diasztolés szívelégtelenséget nagyon fontos diagnosztizálni akár önmagában, akár a szisztolés szívelégtelenséggel kombinációban, mert kezelési módja eltér a szisztolés szívelégtelenség kezelésétől.
A rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a koszorúsér-betegség, a szívinfarktus, a szívritmuszavar, a cukorbetegség, az alvási apnoe, bizonyos veleszületett rendellenességek megléte, egyes vírusfertőzések, a vesebetegségek, továbbá az alkoholfogyasztás is gyengítheti a szívizmot. A bal, illetve a jobb szívfél elégtelensége A szívelégtelenség a szív bal, illetve jobb felét érintheti, de van, hogy mind a két szívfél elégtelenül működik. Jellegzetes módon a szívelégtelenség a bal szívfélen kezdődik, elsősorban a bal kamra - a szív fő pumpáló egysége - érintett. Orvosa lehet, hogy ezt az állapotot balszívfél-, vagy balkamra-elégtelenségnek fogja nevezni. A jobbszívfél-elégtelenség függetlenül is kialakulhat, de általában a bal szívfél elégtelensége következményeként jelentkezik. Diasztolés és szisztolés szívelégtelenség A szív hatékony munkája érdekében fontos, az is, hogy erőteljesen össze tudjon húzódni, és az is, hogy ezt követően megfelelően el tudjon ernyedni, hogy aztán vérrel megtelhessen.
Olvasson tovább! Hogyan mérje helyesen a vérnyomást? Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológu s