A felmondási idő mértéke ebben az esetben – ha a felek vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály hosszabb időt nem állapít meg – 30 nap. És természetesen ott van a kompromisszumos út is: a felek maguk is megállapodhatnak egy köztes megoldásban (pl. a munkáltató 5 havi járandóság helyett megfizet 3 havit, ezzel egymással szemben teljes körűen elszámolnak, írásba foglalják a joglemondást stb. ), így rendezve jogvitájukat, kölcsönösen engedve. Ennek során akár közös megegyezéssé is átalakíthatják a megszüntetés módját (a munkavállaló visszavonja az azonnali hatályú felmondást, ehhez pedig a munkáltató hozzájárulását adja). Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: Hozzászólások (2) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
A kérdés szempontjából jelentősége az utóbbi esetnek van. Az Mt. 78. § (3) bekezdése szerint a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles az Mt. 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni. Előbbi a felmentési időre, utóbbi a végkielégítésre vonatkozik, azaz olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha a munkáltató szüntette volna meg felmondással a munkaviszonyt. Ez azonban nem automatikus! A munkáltató akkor jár el helyesen, ha alaposan áttanulmányozza a munkavállalói azonnali hatályú felmondás indokát. Amennyiben megítélése szerint az jogszerű, tehát a leírtak valósak, okszerűek és világosak, tényleg olyan valós indokra hivatkozik a munkavállaló, mely alapján a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy a munkáltató egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, abban az esetben célszerű alkalmaznia a fenti 78.
Ha igen, milyen formában kell benyújtanom? Segítségüket előre is hálásan köszönöm! 2020. 02. 29. 15:59 Ezek szerint a munkakörödnek megfelel a kötetlen beosztás. Ha nem pénztáros vagy a lidlben, ami 8-16-ig van nyitva, akkor ez nem elképzelhetetlen. Forest Gump 2020. 07:41 Üdv, A munkaszerződésben az áll, hogy a munkakörének megfelelő munkaidő beosztásban dolgozik. Nincs benne az, hogy kötetlen munkaidőben. És az én olvasatomban az Mt szerint a munkaidő beosztást a munkáltató kötetlere módosithatja egyoldalúan, csak irásba kell adni, amivel nem kell hogy egyetertsek, eleg ha atveszem. Mondjuk ilyen nem történt, mégis kötetlenben vagyok. Azért is gondolom, hogy ezzel már nincs mit tenni, mert a nexon-ban már kb 13 hónapja a kötetlen szerepel... 2020. 28. 13:07 Még egy: " (pl: ma felmondok, holnap már nem megyek be) " Ez is megoldható rendkívüli felmondás nélkül, közös megegyezéssel. 2020. 12:29 " Illetve még egy kérdés: ha kötetlen munkaidőben vagyok nyílvántartva a bérelszámoló rendszerben " Ez munkaszerződés kérdés, mi van a munkaszerződésben?
Munkavállalás során érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen módon szüntethető meg a munkaviszony. Alapvetően ennek három módját különítjük el: Közös megegyezéssel, miként nevéből is adódik, a munkaadó és a munkavállaló együttes elhatározása alapján. Felmondással, korábban ezt nevezték rendes felmondásnak. Azonnali hatályú felmondással, amelyet sokan csak rendkívüli felmondásként ismernek. Mindezek közül az azonnali hatályú felmondás külön figyelmet érdemel, ugyanis akár felesleges munkajogi vitáktól is megkímélhetjük magunkat, ha tisztában vagyunk azzal, milyen esetekben van erre joga a munkaadónak. Alapvetően kötelezettségszegés áll az azonnali hatályú felmondás hátterében, de természetesen előfordulhat más olyan cselekmény is, amely a munkaviszony ilyen jellegű megszüntetéséhez vezet. Ki kezdeményezheti? Sokan azt gondolják, hogy kizárólag a munkaadó kezdeményezheti az azonnali hatályú felmondást, pedig ez korántsem így van. Előfordulhat ugyanis a munkaadó részéről is olyan helyzet, amikor a munkaszerződésben foglalt követelményeknek nem tesz eleget, például nem teljesíti a munkabér kifizetésére vonatkozó kötelezettségeit.
Kártérítési kötelezettség: a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Kártérítésként az elmaradt munkabére, s az ezen felüli egyéb kárai illetik meg a munkavállalót. A munkavállaló kára elsődlegesen a munkaviszony megszüntetése miatt elmaradt munkabére, hiszen a megszüntetés annak ellenére végrehajtható, hogy a munkavállaló bírósághoz fordult. Elmaradt munkabér címén azonban legfeljebb tizenkét havi távolléti díj jár a munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a bírósági eljárás meddig tartott vagy, hogy esetleg tíz hónapnál hosszabb ideig nem volt munkája, munkabére. Ha tíz hónapnál rövidebb idő alatt tudott elhelyezkedni, akkor csak a munkával nem töltött időre jár az elmaradt munkabér. Végkielégítés is megilleti a munkavállalót, ha munkaviszonya: – jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy – munkaviszonya megszűnésekor azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkavállaló magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége volt.
Ezen esetekben a munkavállaló élhet az azonnali hatályú felmondás jogával. A munkavállalóval szemben a munkáltató pedig olyan esetekben alkalmazhatja az azonnali hatályú felmondást, ha például a munkavállaló súlyos etikai szabályszegést követ el, vagy alkoholtól befolyásolt állapotban jelenik meg munkavégzésre. Szükséges megindokolni Az azonnali hatályú felmondást mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak meg kell indokolnia. Az indoklásnak valósnak, okszerűnek, világosnak kell lennie – húzta alá a D. JogSzerviz szakértője. Nem elegendő pusztán a törvényi rendelkezés behivatkozása, hanem egyértelműen, részletesen meg kell határozni az azonnali hatályú felmondással élő félnek a felmondása okát. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés azt jelenti, hogy valamelyik fél mindazoknak az ismereteknek teljes körűen a birtokába jut, amelyek alapján az azonnali hatályú felmondási jog gyakorolhatóságáról dönteni tud.
A fentiek mellett azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntetheti munkaviszonyát bármelyik fél a próbaidő alatt, valamint a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt. Ez utóbbi esetben a munkavállaló jogosult lesz tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára – mondta végezetül dr. Fekete Klaudia.
Fórum → munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl új hozzászólás Szomorú örökös # 2020. 03. 19. 06:11 " A járványügyi helyzetre való tekintettel bevezetésre került a digitális oktatás. " Azért azokra nem gondoltak, akiknek ez nem járható út. Hangszeres zeneoktatásra gondolok itt. A zenetanár ismerősöm mesélte, hogy egyik-másik gyerek be sem tudja még hangolni a hangszerét, így pedig elég nehéz neki pl. skype-on vagy bármilyen más formában hegedűt oktatni. :-O Kovács_Béla_Sándor e-mail 2020. 18. 21:35 Szuzume 2020. 19:02 Köszönöm mindenkinek a segítséget. A problémám megoldódott. A járványügyi helyzetre való tekintettel bevezetésre került a digitális oktatás. Így már mind a 10 szerződésben szereplő órámat meg tudnám tartani, nem okozna gondot a gyermek erősen akadályoztatott bejárása. Viszont akkor ki is kéne fizetniük, úgyhogy inkább a tankerület felbontja a megbízási szerződésemet. Kész kabaré. 2020. 08:21 Erre célzott a zárójeles megjegyzésem. De ez már végképp csak találgatás. wers 2020.