11 Jan 2018 Hova kell útlevél 2020-ban, és Európában hova elég a személyi igazolvány? 23 Dec 2017 2020 színei: melyek a te szerencsés színeid a Feng Shui szerint 2020-ban? 15 Dec 2017 KRESZ-vizsga 2020: kinek lesz ingyenes a KRESZ-tanfolyam és a vizsga 2020-ban? 14 Dec 2017 Magas koleszterin érték és oka: mit jelent az LDL- és a HDL-koleszterin? 13 Dec 2017 Testtömeg index táblázat 2020 a BMI kalkulátor alapján nőknek és férfiaknak 12 Dec 2017 Magyar Posta díjszabás 2020: változott a postai küldemények mérete és díja Könyvvizsgálati kötelezettség 2020: változott a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatára Ebédidő 2020: kinek, mennyi ebédszünet és munkaközi szünet jár 2020-ban? 07 Dec 2017 Zöld rendszám 2020: előnyei és az igénylés feltételei 2020-ban 06 Dec 2017 Hajmosás naponta: milyen gyakran kell hajat mosni? 05 Dec 2017 E-számok: az egészséges táplálkozás csak a megfelelő adalékanyagoktól függ? A zöldségek és a gyümölcsök tápértéke évről-évre csökken: ezek az okok Használatbavételi engedély 2020: be lehet-e költözni lakhatási engedély nélkül?
Különbségek gyermek- és felnőttkori asztma között Amerikai kutatók szerint azok, akik már gyermekkoruk óta asztmásak, nagy valószínűséggel egészen más betegségtől szenvednek, mint a felnőtt korban megbetegedők. Az Origo cikkét a témában itt érheted el. A tünetmentesség fenntartható? Az asztma serdülőkori enyhülését nem a légutak gyulladásának megszűnése, hanem a gyermek növekedése eredményezi: a növekedéssel együtt ugyanis tágulnak a légutak is. Szigorúan a betegség tényét nézve tehát az asztma nem nőhető ki, ugyanakkor a serdülőkorban elért tünetmentesség igen jelentős és pozitív fejlemény, amelyet a megfelelő terápiával fenn lehet tartani, vagyis a betegséget a tünetmentesség szintjén lehet kontrollálni. Forrás: Thinkstock A jól kontrollált asztmás beteg korlátozásoktól mentes életet élhet, intenzíven sportolhat. Alapvető fontosságú, hogy akinél már megállapították az asztmát, annál mindig legyen rohamoldó, akármilyen régóta is nem jelentkeztek asztmás rohamok. Ez, ha úgy tetszik, élethosszig tartó készültséget jelent - de egy mindig zsebben lévő inhalátor nem feltétlenül a betegségre kell, hogy emlékeztessen, hanem arra, hogy korszerű gyógyszerek és eszközök védik az asztmás betegeket, és teszik lehetővé többségük számára az egészséges emberekre jellemző életminőséget és életvitelt.
Egy olyan betegség azonban, amely a jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, nyilvánvalóan nem múlik el a gyermek növekedésével sem. A szüleink miatt leszünk asztmásak? Mivel az utóbbi évtizedekben az asztma is felzárkózott a népbetegségek sorába, okkal merül fel bennünk a kérdés, mégis mi okozza ezt a krónikus betegséget. A válasz már jó ideje megosztja a szakértők táborát: vannak, akik fiziológiai okokat, mások inkább pszichés faktorokat sejtenek a hátterében. Korábban utánajártunk, mivel érvelnek az utóbbi tábor tagjai. Mitől függ, ki lesz beteg? A gyermekkorú asztmás betegek mintegy fele ötéves kora előtt tapasztalja először a tüneteket. Az asztmás hajlam genetikai okokra vezethető vissza, de a betegség kialakulásában és súlyosságában már nagy szerepe van a külső körülményeknek, elsősorban az allergiát okozó anyagoknak. A gyerekkel egy lakásban élő hozzátartozó dohányzása is allergiás kockázatot jelenthet - az orvossal való kapcsolat során igen fontos, hogy az asztmás beteg szülei pontosan leírják a környezetet, a gyermek környezetében lévő potenciális veszélyforrásokat.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2019. június 12. szerda 07:05 Mára egyértelműen kimutatható, hogy a gyermekkor során tapasztalt krónikus stressz káros hatással bír a felnőttkori egészség alakulására, és fontos szerepet játszik a függőségek kialakulásában. A friss hazai kutatási eredmények szerint a tartósan negatív élményeknek kitett gyerekek harmincszoros eséllyel válnak szenvedélybeteg felnőttekké, és az öngyilkosság lehetősége is ugyanennyivel nőhet körükben. A gyermekek elhanyagolása, illetve bántalmazása átlagosan tízszeresére emeli annak az esélyét, hogy felnőttkorukra rendszeres kábítószer-fogyasztók vagy alkoholisták legyenek – mondta el Makara Mihály, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének szakembere egy szakmai konferencián tegnap. Hozzátette: ugyanezeknél a gyerekeknél tizedére csökken a felsőfokú végzettség megszerzésének esélye. A káros gyermekkori élmények tíz fő kategóriája a pszichológiai, fizikai és szexuális abúzus, az érzelmi vagy fizikai elhanyagolás, az anya elleni erőszak, illetve ha a gyermek olyan személlyel él egy háztartásban, aki szenvedélybetegségben vagy pszichiátriai betegségben szenved, öngyilkossági kísérletet követett el vagy börtönben volt.
• Szándékosság vagy ténylegesen okozott kár? • Elmélet – gyakorlat A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód(A WHO definíciója) • Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Zéró tolerancia elve A gyermekek testi fenyítésének tilalma: • Ausztria 1989; Belgium 2001; Ciprus 1994; • Dánia 1997; Finnország 1983; • Horvátország 1999;Izrael 2000; • Lettország 1998; Magyarország 2005; • Németország 2000; Norvégia, 1987; • Svédország, 1979. Bántalmazásnak tekinthető bűncselekmények (Btk. ) • az élet és testi épség elleni bűncselekmények szerepelnek: - emberölés (Btk 166. §) - halált okozó testi sértés (Btk 170. §. bek. ) - könnyű testi sértés vétsége (Btk 170.