A társasházi közös költség költségkénti elszámolásával kapcsolatban a NAV honlapján az archív oldalakon a "Személyi jövedelemadó"-val kapcsolatos tájékoztatások között megtalálható a következő tájékoztatás. "2010. 07. 14. A társasházi közös költség elszámolhatósága a bérleti díjból [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 74. § (7) bekezdés, 18. § (1)/a) pont] Archív: 2018. 01. 01. A lakóingatlan bérbeadásakor ha a bérbeadó az önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózási módot választotta és tételes költségelszámolással kívánja meghatározni a bérbeadásból származó jövedelmét, továbbá a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére, akkor a bérbeadásból származó bevétellel szemben többek között jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség is. A társasházi közös költség, mint rezsiköltség a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII.
A biztosítási díj esetén a bérbeadó más személytől igénybe vett szolgáltatást terhel tovább. Azonban ugyanaz a kérdés merül fel a biztosítási díjnál is, mint a közös költséggel kapcsolatban. Az építményadó, kommunális adó esetén nincs szó más személytől igénybe vett szolgáltatásról, és a költségkénti elszámolhatósággal kapcsolatban az előzőleg tárgyalt kérdés ugyancsak felmerül. Álláspontom szerint ezen kiadások esetében is képviselhető az a jogértelmezés 2018. december 31-ig, hogy a bevételkénti elszámolás kötelezettsége folytán költségként is elszámolhatók. Megítélésem szerint a törvénymódosítás célját figyelembe véve nincs semmi észszerű indoka annak, hogy az említett kiadások (függetlenül attól, hogy mástól igénybe vett szolgáltatásról nincs szó) bérleti díjon felüli áthárítása esetén 2019. január 1-jétől ne legyen alkalmazható az Szja tv. 17. § (3a) bekezdése. A jogszabályi rendelkezés szövegében szereplő "igénybevétellel arányosan" kitétel álláspontom szerint azzal teljesül, hogy a bérlőre a használat időtartalmával arányos közös költséget, biztosítási díjat, adóösszeget terhel át.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
törvény 24. §-ában foglaltak szerint a tulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik a bérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté a tulajdonos helyett a társasház felé. Ugyanakkor a társasházi közös költség tulajdonos helyett történő megfizetése a bérlő részéről a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő (a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja), vagyis a bérbeadásból származó bevétellel szemben elszámolható, mint a rezsiköltségek egyike. [APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227233219]" A szóban forgó tájékoztatás 2010-ben került kiadásra, s felvetődik a kérdés, hogy az abban foglaltakat az adóhatóság jelenleg és a jövőben is képviseli-e. A közös költség költségkénti elszámolhatóságával kapcsolatban felvethető az a kifogás, hogy annak felmerülését nem a bérbeadás keletkezteti, azt a bérbeadónak akkor is fizetnie kell, ha az ingatlant nem adja bérbe. Államilag elismert, engedélyezett képzés! Időpont: 2018. december 13-15.
chevron_right Ingatlan-bérbeadás: 2019-től a rezsiköltség nem része a bevételnek hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 12. 22., 17:15 Frissítve: 2018. 21., 17:01 4 A 2019 januárjától életbe lépő szabályok alapján nem kell vagy nem szabad továbbszámlázni a magánszemélyként bérbeadott ingatlan rezsiköltségét? – kérdezte az Adózóna olvasója. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Magánszemély bérbeadók esetén a 2019. januártól életbe lépő szabályok alapján nem kell (vagy nem szabad) a rezsiköltséget továbbszámlázni. Kérdésem a következő: Nem kell vagy nem szabad továbbszámlázni az ingatlan rezsiköltségét? Tehát a bérbeadó eldöntheti-e ezt a dolgot, vagy törvényi kötelezettsége van? Mi a helyzet a közös költséggel? Része-e a rezsinek, vagy külön kezelendő és kötelező a továbbszámlázása? Amennyiben kötelező továbbszámlázni, és a közös költség vízmérő hiányában víz- és csatornadíjat is tartalmaz, akkor a víz- és csatornadíjjal csökkentett közös költséget kell továbbszámlázni? "
A 2019. január 1-jétől hatályba lépő változás kifejezetten a magánszemélyeket terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentését célozta. Ezt figyelembe véve, ha a közös költség költségként számolható el a 2018. december 31-ig hatályos szabályok szerint, akkor annak bérlőre történő áthárításakor alkalmazható az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos 17. § (3a) bekezdése, függetlenül attól, hogy a társasház a közös költség fejében nem nyújt szolgáltatást a bérbeadó részére. Ellenkező esetben a 17. § (3a) bekezdés nem alkalmazhatósága folytán 2019. január 1-jétől a következő szabályok érvényesülhetnek: a bérleti díjon felül átterhelt közös költség bevételnek minősül és egyben költségként vehető figyelembe; a bérleti díjon felül átterhelt közös költség bevételnek minősül, de költségként nem vehető figyelembe. Abban az esetben, ha nem lakóingatlan képezi a bérbeadás tárgyát, előfordulhat, hogy a bérbeadó az ingatlant terhelő közterhet (építményadó, kommunális adó), valamint az őt tulajdonosként terhelő kötelezettségeket (vagyonbiztosítás díja, társasházban levő ingatlan közös költsége, felújítási alapba teljesítendő befizetés) átterheli.
Magam részéről a "szolgáltatás" kifejezésre való hivatkozást pontatlan szövegezésként értékelem, amely a jogalkotói céllal ellentétes jogalkalmazásra nyújt lehetőséget. Tipp: Ha az adóhatóság részletes jogértelmezést nem ad ki az új szabály értelmezéséről, s a bérbeadó nem kíván adókockázatot vállalni, akkor a bérleti díjba kalkulálja be azokat a kiadásait, amelyek nála nem más személytől igénybe vett szolgáltatásként merülnek fel. A bérleti díjban figyelembe vett kiadásokra nem vonatkozik a 2019. § (3a) bekezdés. Ezzel viszont többlet adófizetést generál, mivel a 17. § (3a) bekezdésének alkalmazása esetén kisebb bevétele, ezáltal kisebb jövedelme keletkezne.