Xiv Lajos Francia Király, Xiv. Lajos Francia Király Gyermekei
- Mesteri színjátékot adott elő minden egyes napján XIV. Lajos, a Napkirály » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Xiv. lajos francia király gyermekei
- Xiii. lajos francia király
- Versailles felemelkedése és bukása / XIV. Lajos
- Örömünnepet ült Párizs népe a Napkirály halálhírére » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Szeretői közül a leghíresebbek Madame Montespan, La Valliére hercegnő és Madame de Maintenon voltak - utóbbival 32 évig élt együtt, s megözvegyülése után morganatikus házasságot is kötött vele. Miközben kiterjesztette Franciaország határait, megkezdte a francia gyarmatosítást, felvirágoztatta a gazdaságot, pártolta a művészeteket, Lajos fikarcnyit sem törődött népének jólétével, sikertelen és költséges háborúi hosszú távon hanyatláshoz és a monarchia bukásához vezettek. Az utókor emlékezetében mégis a Napkirályként maradt meg, uralmának ragyogása egész Európában irigységet és utánzási vágyat keltett, ő maga az abszolút monarchia jelképévé vált. 1715. szeptember 1-jén halt meg, a hír hallatán a párizsi nép örömünnepet ült. Halála után az orvosok megállapították, hogy a Napkirálynak – torkosságának köszönhetően – az átlagosnál kétszer nagyobb gyomra és belei voltak. A trónon hetvenkét évet töltött, túlélte fiát és unokáit, utóda dédunokája lett XV. Lajos néven. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Mesteri színjátékot adott elő minden egyes napján XIV. Lajos, a Napkirály » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
2019. szeptember 5. 18:52 MTI, Múlt-kor 381 éve, 1638. szeptember 5-én született XIV. Lajos francia király, a 17. századi Európa leghatalmasabb uralkodója, akit kortársai már életében a Napkirály címmel ruháztak fel. A sok háborúskodás közben a Napkirály bőkezűen támogatta a művészeteket, udvarában élt és alkotott a zeneszerző Lully, a drámaíró Moliére és Racine. Kép forrása: XIII. Lajos és Ausztriai Anna fia apja halála után, ötévesen örökölte a trónt, de az országot nagykorúságáig régensként anyja irányította Mazarin bíboros segítségével. Lajos életének egyik meghatározó élménye maradt a Fronde-lázadás (a központosításra törekvő udvar és a független helyi bíróságok, a korabeli Franciaország "parlamentjei" közti, évekig tartó konfliktus), amelynek során 1648-ban, majd három év múlva ismét menekülnie kellett a fővárosból - ezt a király soha nem bocsátotta meg Párizsnak és népének. Lajost 16 éves korában, 1654-ben koronázták meg, de ténylegesen csak 1661-ben, Mazarin halála után kezdett uralkodni.
Xiv. lajos francia király gyermekei
XIV. Lajos életét az általa kidolgozott merev és minden elképzelhető helyzetre kiterjedő etikett határozta meg, amelyben ő játszotta a példaképül választott Nap központi szerepét. Külön szabályok vonatkoztak a királyi felkelésre és lefekvésre, az étkezésre és az öltöztetésre, a tisztálkodásra. (Ez utóbbit nem vitte túlzásba, a dicsőségben és hódolatban fürdő Napkirály nem sok vizet használt: naponta csak egyszer törölte meg arcát és kezét egy megnedvesített kendővel). Naponta kétszer nyilvánosan étkezett, délben mindig egyedül: a 72 év során egyetlen kivétel akadt, amikor Moliére foglalhatott helyet asztalánál. Rossz nyelvek szerint az általa divatba hozott paróka kopaszságának leplezésére szolgált. Uralkodása idején megtiszteltetésnek számított, ha az uralkodó valakit az árnyékszéken ülve fogadott. A balettrajongó Napkirály uralkodása kezdetén a királyi udvarban számos balettelőadásban, többek között Molière darabjaiban is szerepelt. Felesége Ausztriai Mária Terézia volt, de udvarának majd minden neki tetsző hölgyével volt futó viszonya.
Xiii. lajos francia király
Lajos anyja halkan megjegyezte, hogy a Károly fejére hulló bárd "olyan csapás, amelybe a királyok beleremegnek". Lajos úgy ítélte meg, hogy az abszolút hatalmat kizárólag katonai erővel lehet megerősíteni, csak így tudja elkerülni Károly sorsát. Svájci zsoldosoktól körülvéve vonult be Párizsba; életét már nem bízta honfitársaira. A Louvre épületét választotta lakhelyéül, mondván: a "sáncárok nélküli magánházak" nem neki valók. A tömeg éljenzett: az ifjú király nagykorúvá vált, és a polgárháború tüzében újjászületett. XIV. Lajos, Lebrun festménye, 1661. Mazarin bíboros 1661. március 8-án meghalt, és ezzel végképp megszűnt befolyása és hatalma a francia trón felett. Lajos udvara izgalomtól pezsgett; amint egy hivatalnok megjegyezte: "Szépnek mondott nők azzal kérkedtek, hogy ők meg tudják hódítani a 22 éves fejedelmet; fiatal udvaroncok hitték, hogy vissza tudják állítani a kegyencek rendszerét. " Mindnyájan tévedtek azonban, mert a Louvre-ban olyasmi történt, ami felért egy forradalommal.
Versailles felemelkedése és bukása / XIV. Lajos
- Szex magyar hanggal 2
- XIV. Lajos francia király – Lighthouse
- RUBICONline | A Rubicon t�rt�nelmi foly�irat honlapja
- Xv. lajos francia király
Örömünnepet ült Párizs népe a Napkirály halálhírére » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
A Napkirály titka, avagy kit rejtett a hírhedt vasálarc? 2017. október 3. 15:32 Alexandre Dumas népszerű regénytrilógiájából sokan ismerhetik a XIV. Lajos francia király által bebörtönzött titokzatos rab történetét, akinek arcát – és ezzel személyazonosságát – állandóan egy vasálarc fedi. Ugyan Dumas nyomán a legelterjedtebb nézet, hogy a vasálarcos valójában a Napkirály ikertestvére volt, az évszázadok során számtalan elmélet született arról, hogy valójában ki lehetett a szerencsétlen fogoly. Egy 17. századi összeesküvés-elmélet Az 1680-as években egy különös pletyka kezdett terjedni szerte Franciaországban. A történet egy titokzatos, névtelen férfiról szólt, akit kifejezetten XIV. Lajos parancsára vertek rabláncra és helyeztek az arcára egy személyazonosságát elrejtő vasból készült maszkot. Egy korabeli újság tudósítása szerint a vasálarcost 1687-ben egy dél-franciaországi sziget, Sainte-Marguerite erődjébe szállították korábbi börtönéből, az Alpokban álló Pignerol erődből. A fogoly egy bizonyos Bénigne de Saint-Mars felügyelete alatt állt, aki korábban a királyi udvar elittestőrségének, a muskétásoknak a tagja volt.
Ezt a "minta�llamot" testes�tette meg XIV. Lajos szem�lyis�ge. A kir�lynak tulajdon�tott nevezetes mondat - "Az �llam �n vagyok" - sosem hangzott el a p�rizsi parlamentben, de m�gis tal�l� legenda. A k�zepes termet�, himl�helyes arc�, j� fizikum� XIV. Lajos a kort�rsak szem�ben "sz�letett uralkod�" volt. Rendelkezett mindazon tulajdons�gokkal, amelyeket a kor k�zv�lem�nye megk�vetelt egy nagy uralkod�t�l: m�lt�s�gteljes, �nbizalommal teli, hat�rozott, dics�s�gv�gy� �s sz�npadias fell�p�s� volt. XIV. Lajos el�dj�vel, XIII. Lajossal �s ut�dj�val, XV. Lajossal ellent�tben nem egyszer�en a rendszer tr�nra val� fens�ges b�buja, hanem a kor akt�v r�sztvev�je �s alak�t�ja volt. Amikor 1661-ben Mazarin, a f�miniszter meghalt, a 22 �ves kir�ly senkit sem nevezett ki a b�boros ut�dj�ul. � maga lett az els� miniszter, s f�l �vsz�zadon �t korm�nyozta Franciaorsz�got. A f�miniszteri mesters�g�rt �pp�gy �lt-halt, mint kir�lyi m�lt�s�g��rt. K�rd�s, hogy rendelkezett-e el�g talentummal? K�pr�zatos j�t�ksz�npad B�rmennyire is isten�tette mag�t, b�rmilyen hatalom is �sszpontosult a kez�ben, mindenk�ppen gyarl� f�ldi haland� maradt.
