A módosítás jogosultságát a törvény tehát kivételesen súlyos okhoz köti. Ha arra kerül a sor, hogy kivételesen fontos érdekből visszahívnak valakit a szabadságáról, az ezzel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni. Így tehát ha a munkavállalónak már befizetett útja volt, ennek költségét, a lemondás díját stb. a munkáltatónak kell állnia, és ugyanígy azt a költséget is, amely a visszautazás miatt a munkavállalónál felmerült. Fontos szabály továbbá, hogy a szabadság idejébe nem számít bele az az idő, amelyet a munkavállaló a szabadság alatti tartózkodási helyéről a munkahelyére történő utazással és a visszautazással, illetve munkával tölt. Meg lehet-e váltani a szabadságot pénzben? A mai napig is előfordul, hogy egyes munkáltatók inkább kifizetnék a szabadság idejére járó bért a munkavállalónak, minthogy elengedjék őt szabadságra. Fontos azonban tudni, hogy ilyen megoldásra még a felek megállapodása esetén sincs lehetőség a Munka Törvénykönyve alapján. Nyugodtan ragaszkodjunk tehát ahhoz, hogy a szabadság minket megillet, és ezért minden évben ki is szeretnénk azt venni.
A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadságigénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. Mt. 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpont Mt. 129. § A 127-128. §-ban meghatározott szabadság megszűnik a gyermek halva születése esetén; ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon; ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették; továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el.
A tervezés során folyamatosan nyomon követhető a rendelkezésre álló távollét-keret, illetve a fizetés nélküli szabadság is. Tudjon meg többet
Közeleg a nyár, és ezzel együtt a nyári szabadságolások időszaka. A legtöbb munkavállaló számára ilyenkor válik igazán jelentős kérdéssé, hogy mikor veheti ki a szabadságát, és mennyi időre mehet el nyaralni. Sajnos azonban nem mindig mehetünk szabadságra akkor, amikor szeretnénk, ezért nem árt tisztában lenni azzal, milyen jogaink vannak, hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve a szabadság mértékét és kiadását. Kinek hány nap szabadság jár A munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól a munkaszerződés csak a munkavállaló előnyére térhet el, tehát a munkáltató ennél több szabadságot adhat, kevesebbet azonban nem. Az alapszabadságon felül a törvény különböző pótszabadságokat is meghatároz. Ilyen például az életkor után járó pótszabadság, tehát minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. Először a 25. életév elérésével jár plusz egy nap, a 28. év betöltésével már plusz kettő, és így tovább. Az eggyel több nap abban az évben már jár, amely évben a munkavállaló betölti az előírt életkort.