A rendszerváltás előtt szinte státusszimbólumnak számított, ha valaki fegyvertartási engedélyhez jutott, lőfegyvert tarthatott, használhatott. Nehéz volt a vadászok "rendjébe" bejutni. Ajánlás, egy-két jó szó kellett, hogy valaki hivatalosan vadásszá váljon. Ma már változott a helyzet, nem nehéz megszerezni az engedélyeket ahhoz, hogy vadász- vagy más fegyvert, például légfegyvert vásárolhassunk. Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy az engedély nyújtotta fegyvertartói, -használói, -viselői minőség egy sor kötelezettséget is hordoz. A szabályok be nem tartását büntetik, a vétkes akár börtönt is kockáztat. A fegyverekre és lőszerekre vonatkozó törvényeket több alkalommal is módosították, így jónak láttuk összegezni a legfontosabb tudnivalókat. A tudnivalókat a vonatkozó törvénykezésből, valamint fegyvertartásra és kezelésre felkészítő szakcégek által összeállított tanulmányi anyagokból merítettük a teljesség igénye nélkül, tájékoztató szándékkal, hogy minél kevesebben vétsenek a rendszabály ellen.
Ismeretünk szerint megyénkben az utóbbi tizenöt évben mindössze három esetben jártak el törvénysértő légfegyver-tulajdonosok ellen. A véleményeket összegezve: nem tudhatjuk, hogy a hazai törvényhozók milyen alapokon, milyen kritériumok szerint hozták meg a fegyverekre és lőszerekre vonatkozó törvényt, s hogy az miért lett olyan, amilyen. Azt viszont tudjuk: a hatályban lévő törvényeket nem vitatni kell, hanem betartani! Halálos és nem halálos fegyverek A lőfegyvereket két alapvető kategóriába soroljuk: halálosak és nem halálosak. A halálos fegyverek csoportjába tartoznak többek között a vadászfegyverek, golyós céllövő (sport) fegyverek, valamint a golyós pisztolyok is. Ezek tartása, viselése és használata engedélyhez kötött. A nem halálos fegyverek kategóriájában engedélyhez kötöttek (többek között) a légfegyverek, gázos riasztófegyverek és gumigolyós fegyverek. Nyílpuska birtoklását viszont csak bejelenteni kell, ez nem engedélyköteles, ám országunkban vadászatra nem használható. Nagy divatja van napjainkban az airsoft fegyvereknek.
Aki ezt elmulasztja, a törvény értelmében büntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtható, fegyvereit elkobozzák, és leghamarabb csak két év elteltével igényelhet újabb fegyvertartási engedélyt.
Viselet közben a fegyvernek kötelező módon a hámra (hónaljtok) vagy övre erősített tokban kell lennie. A gumigolyós fegyverek nem viselhetők közterületen. Magyarán: nem léphetünk ki vele az utcára. Egyike ez a vitatott előírásoknak, hiszen a szabályozás lényegében megfosztja a tulajdonost attól a lehetőségtől, hogy fegyverét a kapun kívül is védekezésre használhassa. Jó tudni: amennyiben gumilövedékes fegyverrel emberre vagy riasztás céljából a levegőbe lőttünk, azonnal értesítenünk kell a legközelebbi rendőrségi szervet. Vadászfegyverrel csak engedély birtokában léphetünk vadászterületre. Az engedély lehet egyéni, kis- vagy nagycsoportos. A vadászat helyszínéig a vadászfegyvert csak úton szállíthatjuk: azaz nem mehetünk toronyirányt, erdőn, mezőn át. A szállítás tokban, kivett zárdugattyúval, törhető fegyverek esetében szétszedett állapotban történhet. A légfegyverek használatának szabályozása sem egyértelmű. Ha lőterek tulajdonosait kérdezzük, azt a választ kapjuk, hogy ezekkel csak lőtéren lőhetünk célba – nyilván, ezt kívánja az érdekük.
Kiemelten hangsúlyozzuk: a fegyvertartási engedély érvényességi idejének ellenőrzésére és meghosszabbításának kérvényezésére nagy figyelmet kell fordítani – ennek elmulasztása az egyik leggyakoribb ok, amiért a fegyvertulajdonosok illegalitásba kerülnek. Soha ne feledjük: a törvény nem ismerése nem mentesít a felelősség alól. Országunkban a 2004-ben hozott, többször módosított és újraközölt 295-ös törvény, a folyó év március 1-jén jogerőre lépett 11-es kormányhatározat szabja meg a civil szférában a magán- és jogi személyek számára a fegyverek és lőszerek birtoklásának, viselésének és használatának jogi keretét (nem vonatkozik katonai, rendfenntartói stb. fegyverekre). A törvény (mint sok más hazai jogszabály) számos nyitott kérdést hagy maga után – vallják azok, akiknek be kell tartaniuk a rendelkezéseket. Többek között vitatható az is, hogy a törvény túlzott szigorral szabályozza a légfegyverek birtoklásának, viseletének és használatának körülményeit – hallottuk sok érintettől. Annak ellenére, hogy az unió más országaiban, például Magyarországon, Belgiumban, Spanyolországban a légfegyverek nincsenek engedélyeztetéshez kötve, hazánkban a nem halálos fegyvernek számító légfegyvereket érintő rendelkezések ugyanazok – ha nem szigorúbbak –, mint a halálos fegyverek esetében.
A rendőrség viszont nem fog eljárni ellenünk, ha például saját kertünkben lövünk célba (nyilván, a legbiztonságosabb keretek között). Ne felejtsük: engedélyhez kötött fegyvert (ideértve a légpuskát is) nem adhatunk át használatra más személynek. Ugyanakkor nem halálos fegyverekkel nem lőhetünk vadakra, madarakra, háziállatra, kutyára. Figyelem az érvényességi időre! Kiemelten fontos követelmény – amit nagyon sok esetben elfelejtenek! – a fegyvertartási engedélyek időszakos meghosszabbítása. Érvényességi idejük öt év. Amennyiben engedélyünk kiadási időpontja 2013. november 5., akkor legkésőbb 2018. november 5-éig kérnünk kell annak meghosszabbítását (ha már volt hosszabbításunk, akkor a legutolsó hosszabbítástól számított öt év az érvényességi idő). A hosszabbítás az érvényesség lejárta előtt legtöbb hat hónappal kérhető. Az igényléskor ugyanazokat a dokumentumokat kell benyújtani, mint az engedély igénylése alkalmával, illetéket azonban nem kel fizetni. Ha az érvényességi idő lejártáig fegyvertartási engedélyünket nem hosszabbítottuk meg (vagy nem nyújtottunk be hosszabbítási kérést), a törvény tíz nap türelmi időt ad arra, hogy fegyverünket engedélyezett fegyvermesternél vagy fegyverüzletnél leadjuk raktározás vagy eladás céljából.
A három leggyakrabban elhangzó tévedés fegyveres munkakörben dolgozóktól Mint azt (talán) tudjuk ahhoz, hogy valaki önvédelmi, sport, vadászati vagy munkavégzési célra lőfegyvert megszerezhessen, használhasson vagy viselhessen az első lépés mindig a fegyverismereti vizsga bizonyítvány megszerzése. Sok félreértés van azonban azzal kapcsolatban, hogy ez önmagában mire is elég. Oszlassuk kicsit a homályt! Magára a fegyverismereti vizsgára való felkészítésre az ország egyes részein nagyon komoly iparág alakult ki. Több éves hagyományra visszatekintő cégek készítik fel a fegyvervizsgára a leendő fegyveres vagyonőröket, sportlövőket és olyan vadászokat, akiknél a vadász tanfolyam szervezője kiszervezi ezt a felkészítést. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen piacgazdaságban élünk, de sajnos a legnagyobb hátránya ezeknek a futószalagos felkészítéseknek pontosan az, hogy a résztvevők nagy része csak bemagolja a kérdésekre megfelelő választ. Az éppen akkor hatályos fegyvertörvények rá vonatkozó részeinek komplex megértése emiatt nehézségekbe ütközik, az esetleges változások nyomon követése a későbbi önképzés hiánya miatt gyakorlatilag teljesen elmarad.
Addig, amíg a vonatkozó jogszabályok érdemi változást nem hoznak az elavult képzési- és vizsgarendszerrel kapcsolatban, nem is lenne semmi értelme. Én személy szerint azt remélem, hogy azok, akik ténylegesen fegyveresen dolgoznak, valóban részt is vesznek az éves 4 darab törvény által előírt lőtéri gyakorló lövészeten egy olyan lövészetvezető vezetésével, aki kiemelt figyelmet fordít minden jelen lévőre és a felmerülő hiányosságokat igyekszik kijavítani. Juhász Ákos